A járőr a liget fái közé ért. Enyhe szellő mozgatta a fák leveleit, a selymesen vékony szálú, sötétzöld fűszőnyegen folyton változó fény-árny ölelkezés-minták futottak. Itt egy piros, amott egy sárga és egy kék virág tündökölt, a bokron tarka lepke villant, egy közeli fán rigó, kissé távolabb egy cinege énekelt. A járőr tagjai azonban mindebből a szépségből semmit nem vettek észre. Egyszerűen nem voltak rá alkalmasak: egy kiborg és egy ...
